Interjú

Gyűjteményhez ad
megszállás
Horthy Miklós
Református Egyház
rekvirálás
tüntetés
szovjet megszállás
éhezés
II. világháború
hadikórház
propaganda
Trianon
légitámadás
ÁVO/ÁVH
'50-es évek
1956
egészségügy
Nagy Imre
Gerő Ernő
oktatás
kommunista diktatúra
katonaság
egyház
állambiztonság

Hiszek egy...

3580 megtekintés

Hossz: 00:53:00
Témakörök: szovjet megszállás
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, munkás szüleiről, a pesterzsébeti munkáséletről (0:05). Szól oktatásáról, a szegénységről, tantárgyairól (3:35). Szól szülei átadta református hitről, és arról, hogy ez nem jelentett számára hátrányt a munkásszármazás miatt (5:00). Beszél a Horthy-korszak mindennapjairól, a revíziós gondolatról (8:30). Szól arról, hogy egyetem mellett dolgozott a zsírgyűjtési nyilvántartásnál, és mikor a vasúton hallott a német megszállásról, nem akarta elhinni (11:10). 1944 végén be kellett vonulnia, Budára vitték volna, de a Budakeszi úton megszökött és a húga naphegyi lakásán bújt el (15:42). A földszinten nyilasrazziák voltak, majd németek szállásolták be magukat, úgyhogy a fenti szobában maradt. Januárban egy gránát csapódott be, súlyosan megsebesítve őt. A sziklakórházba szállították a civilek közé, így elkerülte a lelepleződést (18:14). Szól arról, hogyan találkozott az első orosz katonával, aki órákat akart lopni a kórteremben, de csak egyet szerzett, viszont cigarettát osztott (22:50). Szól az orosz megszállásról, az oroszokat összehasonlítja a német katonákkal. Az oroszoktól jobban féltek, de legalább véget vetettek az ostrom víz- és élelmiszerhiányána. Arról is szól, hogy a németek háborús bűneiről csak néhány repülőgépből kidobott szórólap tudósított (24:30). Elmeséli, hogy egy barátjával hogyan fogadtak abban, ha felajánlják az orosz forgalomirányító katonának, hogy igyon velük, otthagyja a posztját. Ez így is történt, de az orosz az asztal alá itta őket (33:00). Szól arról, hogy 1956-ban hogyan értesült az egyetemisták pontjairól (35:40Ö, majd arról, hogyan álltak be az egyetemisták közé, és hogyan vágatták ki a Rákosi-címert a zászlóból (39:00). Szól a Kossuth téri tüntetésről, arról, hogy rájuk oltották a közvilágítást, de újságokból fáklyát készítettek. Szól Nagy Imre szerencsétlen beszédéről is (41:00). Beszél arról, hogy a hírek megérkeztével hogyan indultak el a rádió épülete felé, és hogyan kezdtek skandálni a gyilkos ávóról, aminek korábban a nevét sem merték kiejteni (44:10). Szól arról, hogy másnap látta a tankokat és az ellenállás kialakulását (48:13). Végül 1956-ot értékeli, a bosszúvágy és a fosztogatás teljes hiányáról szól (51:35).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Enyedi Zoltán
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1923
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. április 04.
Felvétel helyszíne: Solymár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél a két világháború közötti gyermekkoráról, a II. világháborúról és a megszállásról (2:48), a zsidóság sorsáról (28:08), valamint két bátyja amerikai, illetve szovjet hadifogságáról (29:00). Beszél az 1950-es évekről, munkába állásról, továbbtanulásról, a ki- és áttelepítésekről (9:10). A szövetkezetesítésről, agitálásról és az ÁVÓ-ról külön szól (35:44). Az 1956-os forradalmat is megemlíti (16:16, 18:40). Kiemelten szól Kállay Miklósról és testvéréről való személyes emlékeiről (32:10). Végül a Kádár-rendszert és Kádár János személyét értékeli (40:34).
Interjúalany: Kocsis Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. január 17.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről Kárpátalján (0:25), majd az 1956-os forradalom ottani hatásairól és Milován Sándor letartóztatásáról (2:38). Szól az 50-es évek terrorjáról (09:07), az oktatás átszervezéséről (12:45), majd a magyarokat ért hátrányokról és a szovjet nemzeti ünnepekről (15:09). Beszél a vallásgyakorlás lehetőségeiről és a katolikus templom elkobzásáról (21:13), majd a magyarok ukránosodásáról (24:00). Említi tanulmányi eredményeit és az elhelyezkedés nehézségeit (31:10), majd az enyhülés hatásait a 70-es években (36:17), végül a rendszerváltoztatásról, a magyar kultúra feléledéséről és az áttelepülésről mesél (40:55).
Interjúalany: Harajda Ildikó Katalin
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:39:00
Az interjú alany gyermekkoráról mesél a II. világháború alatt (3:30). Iskolás éveit megnehezítette, hogy osztályidegenként tekintettek rá. Egyetemistaként résztvevője volt az 1956-os debreceni eseményeknek (19:47). Fizikus, feltaláló a 70-es években.
Interjúalany: Daubner Béla
Felvétel időpontja: 2010. november 16.