Interjú

Gyűjteményhez ad
maszek
katonaság
oktatás
rendszerváltoztatás
hétköznapi kommunizmus
Németország
privatizáció
felvonulás

Az emlékezés határai a magánéletben

2372 megtekintés

Hossz: 00:36:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, az 56-os eseményekről (0:20), majd rátér az 1960-as évekre, a szórakozási lehetőségekre (4:50). Szól katonai szolgálatáról, az izgalmas hadgyakorlatokról (6:00). Szól elhelyezkedéséről a Videotonnál, például arról, hogy Marx és Engels képeit kellett vinniük egy felvonuláson, azután pedig bedobták egy bokorba, de később ezt számonkérték rajtuk (8:20). Szól nősüléséről, első autójukról, valamint a kirándulásokról (9:40). Szól az akkori és a későbbi nevelés különbségeiről (12:20), majd a szőlőművelés és az olvasás hobbijáról (15:00). Beszél arról, hogyan szerezhettek be a kommunizmus évei alatt farmert vagy Adidas-pólót (19:20). Elmeséli, hogyan épített a gyermekeinek biciklit (23:40). Rátér a rendszerváltoztatás elemzésére, a bizonytalanságra és a leépítésekre, a Videoton átalakítási kísérleteire (27:00). Szól arról, hogy nem volt könnyű vállalkozóvá lenni, mert a termelőeszközöket már korábban eltulajdonították (31:50). Végül a multinacionális cégekről szól, akik először úgy jöttek, mint felszabadítók, bár sokuk végül nem teljesen morálisan viselkedett (34:25).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Háder József
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1945
Interjúalany foglalkozása: szerszámkészítő
Felvétel időpontja: 2011. június 17.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél családjáról, a két világháború közötti mindennapi életről, munkáról (0:16). Beszél a II. világháborúról, a megszállásról, összehasonlítva az oroszokat és a németeket (10:03, 13:35). Beszél továbbá 1956 helyi hatásairól (19:00), a TSZ-esítés hatásairól szegényre és gazdagra (21:18), valamint a Kádár-kori szocializmus hétköznapjairól.
Interjúalany: Taskovics Imréné
Felvétel időpontja: 2010. június 30.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél: 0:00 -tól családjáról, származásáról 02:25-től a vidéki református lelkészek életéről 07:15-től a Nátusról 09:17-től a második világháborús élményeiről 10:15-től az osztályidegen lelkészek és kulákok 1945 utáni körülményeiről 12:28-tól a Nátus háború utáni állapotáról 15:22-től a kisasszondi tanítónőségről 23:58-tól a kántorok lemondatásáról 25:55-től a balatonendrédi nehézségekről 28:32-tól a Pápára kerülésről 30:38-tól arról, hogyan lett matematikatanár 32:50-től a nátisták mindennapjairól 39:42-től a továbbtanulásáról a Kádár-korban
Interjúalany: Varga Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. december 08.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családi hátteréről, és arról, hogyan kapott a család vitézi címet (0:08). Szól a második világháborúval kapcsolatos családi emlékekről, például arról, miként kérte édesapja, hogy szüntessék meg felmentését a katonai szolgálat alól (07:03). Külön szól édesapja orosz és nagyapja amerikai hadifogságáról (09:07). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, a tüntetésekről és az orosz nyelvtanulásról (12:36). Szól a szórakozási lehetőségekről diákévei alatt, különösen aról, hogyan szervezte a jogászbálokat, amiken az Illés zenekar játszott (15:25). Arról is beszél, milyen nehéz volt bekerülni a felsőoktatásba, hogyan helyezkedett el szakmunkásként egy sikertelen felvételi után, majd hogyan került a jogi karra (20:45). Beszél rövid katonai szolgálatáról és laktanyafogságáról (27:50). Beszél a Kádár-korszak hétköznapjairól, különösen a nyugati utazásokról (30:22). Végül elmeséli, hogy kötött barátságot egy orosz ezredessel, és hogyan érték el, hogy a helyi orosz katonák leaszfaltozzák az utcájukat. Orosz ismerősével 1989-ben Volvográdba is ellátogattak, ahol az interjúalanyt meglepte, hogy mennyire nem változott a Szovjet Birodalom édesapja hadifogságának ideje és az utolsó évek között (31:37).
Interjúalany: Dr. Tóta Áron
Felvétel időpontja: 2011. április 19.