Kádár-korszak

0:00 bemutatkozás 1:13 a Kádár-rendszerben gyerekként Gyöngyösön nőtt fel, ahol a rendszerhez nem volt semmilyen kötődése, és kritikus volt a rendszerrel szemben 4:40 felidézi a középiskolai életet, lelkesen jártak koncertekre, csináltak iskolaújságot 7:50 sikerült az ELTÉ-re bejutnia, de az egyetemi éveket megelőzte a katonaság, ami számára a rendszer esszenciáját jelentette, ugyanakkor több, később ismertté vált ismert emberrel találkozott ott 13:48 az egyetemi évek alatt került kapcsolatba a budapesti undergrounddal és a demokratikus ellenzékkel, elkezdte olvasni a szamizdatokat, sőt, részt is vett ezeknek a terjesztésében 19:28 1987-ben másodszorra behívták katonának Orbán Viktorral együtt, büntetésből; a leszerelésük után alapították meg a Fideszt 21:30 az állampártban ezt nem nézték jó szemmel, be is hívták az ügyészségre is őket 24:33 a rendszerváltoztatás idején az események gyorsan követték egymást, állást is talált, 1989 szeptemberében (egy pár hónappal korábbi kemény elutasítás után) az ELTE jogi karán tanított 27:30 négy fontos lépést emel ki a rendszerváltoztatásból: Nagy Imre újratemetését, a négyigenes népszavazás, a szabad választás 1990 márciusában és az MDF-SZDSZ-megállapodás, hamisnak tartja az elitek egyezkedéséről szóló elképzeléseket 30:33 a Fidesz részéről először ő szólalt meg a rádióban és a televízióban, egy autófeltörő például visszaküldte neki az okozott kárt, ez egy jellemző momentuma volt az akkor történteknek

Az interjúalany Budapesten született, édesapja a doni hadsereg repülősparancsnoka, de a katasztrófa után leváltották a németek(0:13).A háború után Székesfehérvár reptérparancsnoka lett. A Rajk ügy előtt szerencséesen nyugdíjba vonult, így nem volt kitéve a későbbi koncepciós pereknek(1:16).Édesanyja polgári családból származott, Sopronból(2:30).Sárándra járt iskolába 1950-től. A sárándi évekre nagyon jól vissza tud emlékezni, így megemlíti az '50-es évek nyomorúságos mindennapjait is. Itt földművelésből éltek, mivel más lehetőségük nem volt: édesapját a "nép ellensége" címszóval bélyegezték meg, édesanyját kulákká minősítették(3:16).1956-ban édesapját felkérték a helyi forradalmi tanács elnöki posztjára, de ő nem fogadta el 3 gyerekére, feleségére és a rossz nemzetközi helyzetre hivatkozva. Az interjúalany erről és más 1956-os eseményekről mesél(8:35).Az interjúalany kiváló tanuló volt, Debrecenbe járt gimnáziumba. Erről szól pár mondatot(12:56).Deliné Fráter Katalin a KISZ-ről és akkori politikai atmoszféráról adja elő személyes történetét(14:10).Az egyetemre való bekreülése nem volt könnyű, mivel a személyes múltja, megbélyegzése még 1956 után is kísértette. Erről a szól az interjúalany(21:49).1963-ban ment férjhez, aki agrármérnökként dolgozott. Esküvőjükről és házasságuk kezdeti éveiről hallhatunk pár történetet(24:24).Édesapja 1964-ben halt meg(26:18).A Kádár-korszakban a külföldre való utazás korlátozott volt, de az interjúalany személyes kapcsolatai révén kiterjedtebb utazási szabadságot élvezett. Ennek hátteréről mesél(28:05).Deliné Fráter Katalin itt a nagyszüleiről, azok származásáról, foglalkozásáról, életviteléről szól(32:44).Szót ejt a békekölcsönről is(38:08).A Rákosi és a Kádár korszakban is rendszeresen megfigyelték a családját. Különösképpen az édesapját és az édesanyját. Ehhez kapcsolódó történeteket hallhatunk(40:20).

Az interjúalany 1948-ban született Budapesten. Beszél iskolai éveiről. Egész életét meghatározta a Fazekas Gimnázium, a kiváló pedagógusok. (06:52) Az ELTE matematikus szakát kezdte el több volt gimnáziumi osztálytársával együtt. (07:50) Rájött, hogy a matematika nem neki való, ezért 1974-ben beiratkozott a Zeneművészetire, zenetörténésznek tanult. (08:52) Közben jótékonykodott, ellenzéki politikai mozgalmakban vett részt. Több neves ellenzékit ismert meg, egyesekkel ma is tartja a kapcsolatot. (14:46) A SZETA (Szegényeket Támogató Alap) alapító tagja (1979). Itt közelebbről megismerte a szociológusok munkáját, szemléletmódját. (18:52) Ismerte Demszky Gábort, részt vett a szamizdat könyvek kiadásában. A rendőrség egyszer ki is hallgatta. (22:50) Benne volt a Duna-körben. Beszél a Bős–Nagymaros körül kialakult politikai vitákról, tiltakozásokról. Az egyik tüntetésen ismerkedett össze Sólyom László későbbi köztársasági elnökkel. (31:20) Kapcsolatban volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatával, amelyből később kialakult az SZDSZ. Elmondja a szervezet létrejöttének eseményeit, a kialakult célokat. (37:34) Beszél az első nagy ellenzéki tüntetésekről. A rendszerváltoztatás előtti években már a nemzeti ünnepek előtt letartóztatták az ellenzéki vezetőket. (41:06) 1988 tavasza, Kádár leváltása után lehetett biztosan érezni, hogy szétesik a rendszer. (43:22)

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni. 0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái; 3:29--a sport szerepe az életében; 4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült; 8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben; 10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén; 12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk; 14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával; 16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el; 19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált; 21:0--hogyan lett belőle pedagógus; 23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé; 32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben

Az interjú mesél a rendszerváltoztatás időszakáról, amelyet az MSZMP reformszárnyának tagjaként, illetve a MSZP alapítójaként élt meg. Elmondja, hogy mit ítél a szocializmus pozitív, mit pedig negatív vonásnak, illetve szól a rendszerváltoztatás előjeleiről, illetve következményeiről is. 0:15--munkája a televízióban; 4:38--mi történt vele a rendszerváltoztatást megelőző években, hogyan érezték meg a rendszerváltoztatás szelét; 17:14--hogyan volt érzékelhető a változás a megyei pártvezetésben; 19:45--a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások a megyében, az első szabad választások; 22:50--az MSZP megalakulása, ennek következményei; 27:40--a marxizmus megvalósításának nehézségei, az elmúlt rendszer pozitív és negatív vonásai, összehasonlítása más társadalmi rendszerekkel; 36:40--a privatizáció és ennek következményei, hogyan alakult át a társadalom szerkezete a rendszerváltoztatást követően

Kiskunfélegyházán született egy putriban, nagyon nehéz gyermekkora volt. De közben nagyon sok tradicionálisan roma jellegű szakmát megismert(0:19).A 8 általános elvégzése után Tatára került szakmunkásképzőbe, vájár lett belőle. Továbbtanulnia nem lehetett mert nem volt KISZ tag. Szakmáiról is mesél pár mondatban(2:39).A mezőgazdaságban is dolgozott, mint gépmunkás(4:50).Az interjúalany a KISZ-ről és a kommunista rendszer jellegéről, szervezeti felépítéséről beszél (7:03).A régi roma hagyományokkal kapcsolatban a mára már eltűnt tipikus cigány foglalkozásokról mesél - pl: drótosok, zenészek, kupecek, bográcsverők stb(11:04).Az '50-es, '60-as évek cigánypolitikájáról mesél, amikor az interjúalany szerint a cigányságot lezüllesztették - ezzel kapcsolatban a roma integrációról is szót ejt(13:45).Fiatal kora óta aktív politizál, több évig dolgozott az országos cigány érdekképviseletnek - erről a munkáról mesél(21:00). Az a roma civil szervezet, amelynek az interjúalany is dolgozott a legfontosabb feladatként a kormány oda vonatkozó intézkedéseinek a felmérése, elemzése volt. Ez főként az oktatásban volt a legfontosabb. Ezt részletezi Lala István(28:29).Ebben a szervezetben az interjúalany feladata főként a hagyományos szakmák oktatása volt, de emelett testületi tag volt. Az utóbbi munkáról mesél többet(32:16).

Az interjúalany beszél muzsikus nagyapjával kapcsolatban őrzött emlékeiről, tanulmányairól és katonaéveiről. Beszél a muzsikus cigánycsaládok szerepéről Szécsényben. Elmondja a cigányság problémáival kapcsolatos véleményét is. 0:6--születése, családja, iskolái; 2:35--katonaévei, különböző munkái, nagyapja zenészi tevékenysége; 6:34--a zenészcsaládok szerepe és tevékenysége Szécsényben és környékén; 13:33--cigány szokások, véleménye, tapasztalatai a többségi és a kisebbségi társadalom együttéléséről; 16:46--katonaévei; 17:43--vélemények a Kádár-rendszerről, a korszak negatív és pozitív vonásai; 22:51--rendszerváltoztatás hogyan érinti a szécsényi cigány lakosságot, a cigányság problémái

Az interjúalany beszél a szüleiről (0:29), gyerekkoráról, valamint arról, hogy nem volt sem úttörő, se KISZ-tag (8:06), kitér tanulmányaira (10:11), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire (12:17), a teológiai képzés helyzetére (17:32), majd elmond Vitányi Ivánról egy anekdotát (24:04). Mesél arról, hogyan lett orvos (26:35), végül arról, hogy az egyetemen nem kaphatott semmilyen kedvezményt, valamint ösztöndíjat sem (31:44).

00:30 - család, gyerekkor, szülők foglalkozása; 05:55 - milyen emlékei vannak iskolás éveiről, melyeket Battonyán és Makón töltött (Battonya, Makó); 07:27 - főiskolás évei, a sport szerepe életében; 14:05 - milyen munkahelyei voltak eddig; 18:30 - milyen lehetőségei voltak a szórakozásra, üdülésre; 20:50 - milyenek voltak a korabeli építőtáborok; 21:30 - milyen elvárásokkal kellett megküzdenie az előző rendszerben betöltött vezető pozíciójában; 23:15 - hogyan működött a Múzeum baráti kör; 23:45 - milyen emlékei vannak az 1956-os forradalomról; 30:00 - hogyan hatott életére a rendszerváltoztatás;

0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a II. világháború idején elmentek otthonról, de végül a Kálozon vészelték át a frontot, 1945 elején a front visszatért, aztán Pápán várta be a szovjet hadsereget 5:30 felidézi az iskolai éveket, először katona akart lenni, de egy rokonuk hősi halott lett a Délvidéken, ezért inkább a vasutat választotta 8:22 moziba Fehérvárra jártak 8:55 a vasútnál szakszervezeti titkár is volt, felidézi a szakszervezeti feladatait 13:28 mesél a középiskola megalapításáról 18:40 nyugdíjas éveiben méhészkedéssel is foglalkozott

Az interjúalany 1942-ben született Derecskén (Hajdú-Bihar megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról, iskoláiról. Földműves családból származik. (02:12) Az erdészetnél vállalt munkát, itt dolgozott az 1956-os forradalom alatt is. (04:02) A határőrségnél töltötte sorkatonai szolgálatát 1962 és 1965 között. Ezután visszakerült vadőrnek. (05:26) Beszél arról, milyen volt az '50-es évek nagy szegénységében gyermeknek lenni. (06:22) Az erdészeti terület, ahol dolgozott, a kormánytagoknak volt fenntartva. Kádár János évente kétszer vadászott a területen, sok prominens vendéget fogadtak. Beszél Kádár Jánosról. Politikusként nem ismerte, de jó embernek tartotta. (10:50) Elmondja a Kádár János vadászataihoz fűződő élményeit. (13:20) Beszél katonaéveiről. (17:00) Újra beszél Kádár vadászatairól. (19:22) Az interjúalany munkásőr volt, mivel megkövetelték tőle a tagságot. Beszél az itt végzett feladatairól. Párttag nem volt. (23:00)

Hatvanban született, s bár tanítónő szeretett volna lenni, oda mégsem vették fel, így "csak" óvónő lehetett. Csányon és Heréden dolgozott (0:17). Hamar összebarátkozott az itteni, vidéki emberekkel, s így kirándulásokat szervezett a szülőkkel és a gyerekekkel (1:45). Később a hatvani óvódák szakszervezeti titkárának választották meg, majd tanácstagnak kérték fel(2:49). Önként nem lett soha párttag, előrelépést a szorgalmának köszönhette. Szerette a munkáját, még miniszteri dicséretet is kapott (4:11). Lánya látszerész kiiparos lett (4:45), a fia pedig vízügyi főiskolát végzett, jelenleg munkanélküli(5:42). A nyugdíjba vonulása után a hatvani nyugdíjas klubban tevékenykedik (7:46). Bírósági ülnök volt 8 éven keresztül, munkáját zavartalanul végezhette (8:37) 1995-ben díszpolgárrá avatták, tisztelettel adózva a társadalmi munkájának(szavazóversenyek szervezése, egyéb közhasznú munkák, stb) sikere előtt (9:37). Bekerült az Országos Kulturális Bizottságba is(11:32). Szinte végig óvónőként dolgozott(13:09), de végülis sem a '89 előtti, sem '89 utáni rendszer nem teremtett számára komolyabb jólétet - a nyugdíja most is elég kicsi(14:03). Rengeteg elismerést kapott (15:26). Próbált új módszereket átvenni a saját pedagógiájába (17:16). Ha újrakezdené az életét, akkor többet lehetne a családjával(17:48). A volt rendszerben sokszor azért akasztották meg karrierjét, mert kulák származású volt (19:27). De soha nem tudta igazán kikezdeni a rendszer, mert munkáját még a kommunista funkcionáriusok is elismerték (20:57). Úgy véli, hogy minden emberben van valami jó, csak meg kell keresni és ki kell hozni(20:18). 12 évig volt tagja a Szülői munkaközösségnek (24:35). Végül 1980-ban beléptették a Pártba (24:40), manapság pedig nyugdíjasklubban dolgozik, igyekszik az országos, megyei programokat szervezni (26:09). Fogalommagyarázat (27:17).

Az interjúalany beszél családjáról, összefoglalja pályafutását (1:03), mesél az első és második világháborúról, a zsidók deportálásáról, a német megszállásról (3:30), a vallásgyakorlásról (6:12), a Rákosi-rendszer nehézségeiről (8:45), az 1956-os eseményekről, saját szerepéről (10:56), a Kádár-rendszer kezdeti időszakáról, saját sorsának alakulásáról (16:12), arról, hogy 1958-tól KISZ-titkárként tevékenykedett (19:02). Beszél arról az elméletéről, mely szerint Magyarországon nem volt kommunizmus (26:48), mesél szovjetunióbeli, üzbegisztáni látogatásáról (27:48), a Kádár-rendszer pozitívumairól (33:26), a rendszerváltoztatás időszakáról (34:42).

Az interjúalany beszél híres, muzsikus cigány felmenőiről, a Kádár-korszak oktatásáról és mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy hogyan lett belőle újságíró, majd tanár. 0:52--hogyan került kapcsolatban a család a zenéléssel, nagy zenész elődök; 9:50-- a régi értelmiség kapcsolata a cigányzenével, Krúdy Gyula kapcsolata cigányzenész nagyapjával; 17:10--dédnagyapja, Radics Béla temetése az 1930-as években; 21:0--mi a véleménye a cigánykérdésről; 26:20--kapcsolata a zenével és az írással, tanulmányai; 28:28--gyermekkora a Kádár-korban, milyen volt a korabeli oktatás; 32:0--családja életmódja a Kádár-korszakban; 34:9--hogyan került a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégiumba, véleménye a mai diákokról

Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról. 0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei; 5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága; 7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg; 14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük; 17:48--iskolás emlékei; 23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz; 27:11--egyetemi évei; 29:39--miért nem veszik fel a pártba; 30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró; 37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya; 40:46--miért maradt hűséges a párthoz

Az interjúalany beszél az 1970-es évek felgyorsult közösségi életéről, a Fiatal Művészek Klubjáról, valamint arról, hogyan tudott 1970-ben Franciaországba látogatni (0:30). Szól párizsi élményeiről, az 1968 miatt szigorúan viselkedő rendőrökről, valamint az ott tapasztalt nagy szabadságról (4:40). Beszél arról, hogy nem vették fel érettségi után, s egy ideig a Corvina Kiadóban dolgozott (8:55). Szól az egyetemi életről az ELTE bölcsészkar francia-orosz szakán, a kávéházi találkozókról, híres csoporttársakról (10:50), illetve egy KISZ-en belüli reformmozgalom bukásáról (12:00). Elmeséli, hogy egy barátnőjével este 11-kor sétált az Astorián, és mivel a barátnőjének nem volt igazolható munkája, bevitték a rendőrök. Végül édesapja tudta kihozni a rendőrségről, akinek Szocialista Hazáért kitüntetése is volt (14:00). Beszél a Fazekasban töltött gimnáziumi éveiről (21:40), majd arról, hogy édesapja milyen ellenzéki csoport tagja volt a két világháború között (26:05). Elmeséli, hogy az 1968-as prágai tavasz nyomán kezdett érdeklődni a politika iránt, majd végül Kenedi János számára fordított (27:25). Beszél arról, hogy Nagy Imrét bálványozta, ezért Kádár Jánosra személyes utálattal tekintett (31:05), pedig találkozott is vele, mikor a még nem elnök Mitterandnak tolmácsolt Budapesten (37:25). Szól zsidó származásáról, és arról, hogy nem sokszor találkozott antiszemitizmussal (38:35). Végül a rendszerváltoztatásról szól, és arról, hogy részben megszüntette a kommunizmus egyformaságát és szürkeségét (40:35).

Az interjúalany beszél családjáról (0:0) a cigányokat ért atrocitásokról a II. világháború alatt, elmondja, hogy nagyanyjáékat hogyan figyelmeztették a csendőrök, hogy meneküljenek (1:50). Szól arról, hogy később hogyan tudták megvenni a házukat (5:30). Beszél dédanyjáról és arról, milyen volt a cigány-magyar együttélés a Horthy-korszakban (6:08). Szól a cigányság szerepéről 1956-ban (8:54), valamint dunapataji gyermekkoráról (11:00). Beszél a Kádár-korszak foglalkoztatás-politikájáról, a cigányság integrációjáról, valamint arról, hogy vetett ennek véget a rendszerváltoztatás (12:26). Beszél a rendszerváltoztatás nagy várakozásairól és csalódásairól, a vagyon elprivatizálásáról, a zöldbárókról (16:00). Elmeséli, hogy nem lépett be az MSZMP-be, belépett viszont a dunapataji újraalakuló FKGP-be, valamint azt, hogy miként került az önkormányzatba (18:45). Felháborodott a cigány önkormányzat kisstílű vitáin, ezért elindult a választáson. Később a Lungo Drom megyei elnöke lett (21:00).

Az interjúalany beszél arról, hogy a családja a Felvidékről települt át Magyarországra (0:13), ahol Békéscsabára telepítették át őket (2:35). Beszámol tanulmányairól, az iskolai cigányverésekről (3:07), családja híres zenészeiről (5:38), kisdobos és úttörő múltjáról (6:33), arról, hogy nem tanult tovább (7:38). Mesél a család 1956-os érintettségéről, féltestvére bújtatásáról (8:38). Megemlíti, hogy miután 14 évesen feljött Pestre, egy varrodában dolgozott (10:57), és megpróbálták beszervezni a pártba, de végül nem lépett be (12:57). Beszél arról, hogy férjével milyen lakásokban laktak (15:22), milyen karriert futott be zenész férje (17:17), hogyan bántak a gyerekeivel az iskolában (20:34). Kitér arra, hogy férje a rendszerváltoztatás idején belépett az SZDSZ-be (21:53), és halálát követően az interjúalanyt is felkérték helyettesítésére, de nem vállalta el (24:05).

Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy milyen oktatásban részesült, hogyan tanult tovább és hogyan sikerült elhelyezkednie. Mesél a katonaéveiről, és a rendszerváltoztatás időszakáról is. 0:10--gyermekkor, szülei, hogyan találkozik a családjában két különböző identitás, milyen oktatásban részesült; 5:53--hogyan költöztek vidékre az 1970-es években, milyen hatással volt ez rá; 9:0--milyen szórakozási, sportolási lehetőségek voltak fiatalkorában vidéken; 13:45--továbbtanulása az autóforgalmi szakközépiskolában; 18:33--emlékei a kisdobos és az úttörőmozgalomról, miért nem lépett be a KISZ-be; 21:35--hogyan viszonyult a társadalom ahhoz, hogy tovább tanult; 23:28--mi történt a szakközépiskolás évek után, hogyan tudott a saját lábára állni és elhelyezkedni Budapesten; 28:15--katonaévei; 33:21--hogyan hatott a karrierjére az, hogy nem lépett be a pártba, és miért nem lett párttag, milyen problémája volt az akkori rendszerrel; 37:9--emlékei a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany beszél a családjáról (1:07), második világháborús emlékeiről (3:25), tanulmányairól (5:29), pályaválasztásáról (6:52), a szocialista ifjúsági mozgalmakról (8:09), a helyi politikában való részvételéről, tanácsi tagságáról, pártba való belépéséről, tanácselnökségéről (13:40), a rendszerváltoztatás előzményeiről és a rendszerváltoztatásról (18:08), polgármesterré választásáról (19:40), a helyi fejlesztésekről, beruházásokról (20:00), végül a temetéseken vállalt szerepéről (22:50).

Beszél sváb származásáról és arról, hogy rokonságának egy jó részét a II. világháború után kitelepítették. A többség kint maradt, néhányan gyalogosan visszajöttek. (02:10) A 80-as évek végén az interjúalany részt vett a hátrányos helyzetű, főleg, roma gyerekek számára létrehozott Gandhi Gimnázium és Kollégium alapításában. Oktató és kollégiumigazgató volt. (04:18) Az iskola alapítása és a gyerekek összegyűjtése a 90-es évek elején Pécsen és környékén nehézségekbe ütközött, de a program 20 év alatt elérte, hogy a cigány gyerekek nagy része is középiskolába járjon. (06:02) 1982-ben a Dialógus Békemozgalom alapítója és tagja volt. A mozgalom egykori tagjai máig segítik egymást. A békemozgalom a Szovjetunió afganisztáni agressziója kapcsán alakult, nem akarta, hogy a hidegháborús fegyverkezés újra fellendüljön. A felsőoktatási hallgatók először országosan tüntetéseket szerveztek, később már csak Budapesten lehetett megrendezni a tüntetést. Nemzetközi tüntetést szerveztek, nyugati békemozgalmak tagjai is jöttek a fővárosba. 2 év alatt a mozgalmat a hatalom ellehetetlenítette. (17:04) Gorbacsov hatalomra kerülése után a rendszerváltoztatásig már viszonylag szabadon működhetett a mozgalom, csak a pécsi KISZ Gyurcsány Ferenc vezetésével és a jogi kar néhány oktatója titkosszolgálati segítséggel szállt szembe a Dialógussal. (22:40) Problémának tartja, hogy a történészek nem kutathatják nyugodtan a rendszerváltoztatás előtti éveket, mert félniük kell a feljelentésektől. (13:10) Az interjúalany alapító tagja volt a helyi FIDESZ-nek és az SZDSZ-nek. A mozgalom után kapcsolatba került a fiatal ellenzékkel. Az 1990-es választásokon SZDSZ-FIDESZ közös jelöltként indult. (25:28) Szervezője és résztvevője volt a rendszerváltoztatás előtti ellenzéki tüntetéseknek. Elmondja kapcsolatát a rendőrséggel. (32:52) Elmondja az MSZMP-n belüli változásokat, a párttagok kettéválásának eseményeit. (36:42) Elmondja az ellenzéki csoportok kapcsolatát egymással és a KISZ-szel. (39:36) Az egykori pécsi ellenzéki vezetők, akik a politika különböző oldalaira kerültek, a mai napig tartják egymással a kapcsolatot az összejöveteleken. (40:30)

Az interjúalany beszél a családjáról (1:02), édesapja 1938-as katonai behívójáról (1:48), nagyapja I.világháborús emlékeiről (6:04), a terület-visszacsatolásokról következményeiről (8:32), tanulmányairól (9:51), a tanyasi életről, a földviszonyokról, a gyerekkori mezőgazdasági munkáról (11:42), felelevenít revíziós nótákat (15:55), II. világháborúval kapcsolatos álláspontjáról (18:53), a II.világháború Kiskunmajsára gyakorolt hatásairól, a légiriadókról (20:03), Horthy kiugrási kísérletéről, a nyilas hatalomátvételről, bombázásokról (23:37), az élelmiszerhiányról, a jegyrendszer és a beszolgáltatás bevezetéséről már a háború idején (34:20), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (37:42), a Kádár-korszakról (40:58), végül pedig a rendszerváltoztatásról (42:19).

0:00 családi háttér, gyermekkor, gyerekként pl. a teheneket legeltette, vagy besegített a ház körüli munkában 6:42 édesapja csendőr volt, a családot eleinte megkülönböztetés érte emiatt 9:48 a fiatalok és a saját szabadidős tevékenységeit idézi fel 16:14 a későbbi feleségével együtt jelentkeztek egyetemre, de előfelvételivel elvitték katonának, matematika-ábrázoló geometria szakon szerzett diplomát 23:38 1975-ben kapott állást Tatán a gimnáziumban 24:31 volt úttörő és KISZ-tag is, de ennek a politikai vetülete számukra csekély volt 28:46 1978-ban hívták, hogy legyen párttag és belépett 30:55 rendszerváltoztatásban senki nem gondolkodott, de Gorbacsov fellépése a változás reményét felcsillantotta 32:09 szakszervezeti vezető is lett, ezen keresztül is belesodródott a közéletbe, például az MDF megalakulását is figyelemmel kísérte, aláírta az MDF belépési nyilatkozatát is 37:43 az első kerekasztal-tárgyaláson még az MDF oldalán vett részt, de a párttá szerveződés során maradt az MSZMP-ben 40:30 eredendően baloldali gondolkodású volt, ezért az MSZP-ben politizált tovább 42:41 1990-ben önkormányzati képviselő lett Tatán, 1994-ben az MSZP színeiben szerzett parlamenti mandátumot

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, valamint családja felvidéki eredetéről és kitelepítéséről (0:09). Rátér szakmai előmenetelére, arra, hogyan került Recsk településére, és arra, hogyan kezdte a bányásztelepülés életét kutatni (7:29). Beszél arról, hogyan került közelebbi kapcsolatba a volt recski foglyokkal, hogyan kezdte a recski munkatábor történetét kutatni (8:44). Beszél a tábor helyének mai fenntartásának nehézségeiről és lehetőségeiről (12:00). Elmeséli Erdey Sándor történetét, aki nem csak fogoly volt Recsken, hanem 1954-ben kalandos körülmények között visszatért, hogy fényképeket készítsen a táborról. Szól a tábor életéről, a kegyetlen kínzási formákról, a foglyok terrorizálásáról (15:12). Végül arról szól, hogy miért kerülhetett Recskre a tábor, illetve arról, hogy sokáig még a helyiek sem tudták, hogy ott tábor működik (17:35).

1948-ban született Rákóczi-bányatelepen, Kisterenyén, édesapja vándortanító, édesanyja a helyi bányában adminisztrátor. Beszél középiskolás éveiről, tanulmányairól(0:38). Az '50-es években Kisterenyén lakott a család. Az 1956-os forradalom alatt a házukhoz közeli Sztálin szobrot a bányászok egy karóval szétverték, 1957-ben vagy 1958-ban a helyére egy fából készült Lenin-szobrot állították(2:06). Egy Salgótarján felé tartó, vörös csillaggal "díszitett" vonatot megtámadták és a felkelők szétlőtték rajta a vörös csillagot(3:39).A november 4-ei orosz bevonulásról és a november 8-i salgótarjáni sortűzről is beszél - egy Ravasz István nevű költő is ott lelte haláltát(4:30). Majd innen Mátraverebélyre költözött, ekkor Zánkára került egy 1 hónapos őrsvezetői képzésre (6:05). 1973 augusztusától Zánkán dolgozott, mint a tábor később pedig a város sport és turisztikai szervezője(6:53). Egy év után otthagyta ezt a munkát(8:13). A kommunista ifjúsági szervezetekről beszél, többek között az úttörőkről, KISZ-esekről, és az általuk szervezett programokról(8:20).Úttörőolimpiák, versenyek(9:09). Más mozgalmi szervezetbe nem lépett be, csak úttörő volt(10:00). A rendszerváltoztatás után hiába szüntek meg ezek a mozgalmi szervezetek, a táboroztatást tovább folytatta, télen is, nyáron is(10:26).A Kádár korszkban, 1956 után, a '60-as években egy kis fellendülés volt érezhető (11:04). A rendszer negatívumait gyerekként nem lehetett annyira érezni, érteni(12:20).Hiába tagadták, hogy Recsken nem volt munkatábor, a környékbeliek pontosan tudták, mi az igazság(12:38). A tanulási lehetőségek számára teljesen nyitottak voltak - pár mondatban összefoglalja az akkori oktatási rendszerért(13:38). A szocialista felvonulásokon részt vett, mivel azokon kötelező volt a részvétel(15:23). A marxizmus, a szocialista államvezetés és az egyház kapcsolatáról beszél(15:50).A tiltások ellenére Fenyvesi József és nagyapja is eljártak templomba(16:43). Az 1956 utáni megtorlásokból a környezetében nem sokat észlelt, de természetesen tudtak az intézkedésekről. Édesapja is célkeresztben volt, mert Salgótarjánban elszavalta a "Talpra magyart"(17:23).Fenyvesi József az iskolaévek utáni munkalehetőségekről és az akkori megélhetésről mesél(18:47). A komolyabb ingóságok beszerzésére, pl autó sokat kellett várni(20:54).Kisterenye és a többi Nógrád megyei telepükés infrastruktúrális, valamint gazdasági helyzetéről beszél. A TSZ-ek,a bányák,a mezőgazdasági földek,a sportélet jellemzése(22:05). A rendszerváltoztatásről az a véleménye, hogy nem ment végbe teljesen, valamint hozzá nem értő emberek vették át a gyárak irányítását(25:40).Pár szóban beszél a zalaegerszegei Kozmetikai és Háztartásipari Vállalatról, mely a rendszerváltoztatás után teljesen lepusztult(27:22). Jelenleg nyugdíjas, nyugodtan éli az életét(27:57).

Az interjúalany beszél tanulmányairól, szüleiről, a katonaságról (1:25), szakmai pályafutásáról (9:00), családjáról, munkája további részleteiről (15:30), arról, hogyan ment el nyugdíjba (23:02), párttagságáról, a KISZ-ről, arról, hogy részt vett Gagarin magyarországi fogadásán (27:52), majd mesél külföldi útjairól (29:37).

Az interjúalany mesél a helyi TSZ-ről, és ifjúsági mozgalmakról, ezek felszámolásáról. Beszél a rendszerváltoztatásról, az utána kialakuló politikai rendszerről, és a Fideszben helyi Fidesz megalakításában vállalt szerepéről 0:30--születés, család, szülők, munkájuk a helyi TSZ-ben, gyermekkora; 3:20--milyen emlékei vannak a Kádár-korszakról, miért lépett ki az apja a pártból és milyen hatással volt ez az interjúalany továbbtanulására; 7:10--a helyi úttörőmozgalom, szülei mezőgazdasági tevékenysége; 10:13--emlékei a helyi baloldali ifjúsági szervezetekről, ezek megszűnéséről és a TSZ felszámolásáról; 14:00--emlékei a rendszerváltoztatásról; 17:6--sorkatonai szolgálata, miért nem sikerült a főiskolai felvételije, hogy sikerült végül mégis felvételiznie; 20:10--hogyan kezdett el barátaival együtt a politikával foglalkozni, hogyan alapították meg a helyi Fideszt és nyerik meg a választásokat; 23:30--politikai pályafutása, politikai példaképei, tevékenysége a helyi Fidesz-szervezettel; 27:50--véleménye a Kádár-korszakról, az akkori és a mai helyzet összehasonlítása; 33:16--milyen hiányérzete van a rendszerváltoztatással kapcsolatban, mit csinálna ma másképp, véleménye a mai politikai helyzetről

Az interjúalany beszél a rendszerváltoztatást közvetlenül megelőző és az azt követő évekről, melyeket az ELTE-jogászhallgatójaként, illetve a Bibó István Szakkollégium tagjaként élt át. 0:14--bemutatkozás, hogyan került kapcsolatba a jogi pályával; 1:57--milyen konfliktusai voltak az iskolában, iskolás évei, közösségi élet a korabeli iskolákban; 6:26--a KISZ működése, egyetemi évei, hogyan vált érzékelhetővé a rendszerváltoztatás az egyetemi körökben; 12:10--emlékei Orbán Viktorról; 15:40--emlékei az első szabadon választott parlament politikai életéről, a Fidesz tevékenységéről; 21:0--a korabeli sajtó világa, milyen fórumokon lehetett találkozni az ellenzéki gondolatokkal, a különböző rendőri atrocitások; 25:50--a külföldre utazás lehetőségei, a bécsi bevásárló körutak és a COCOM-lista; 28:20--a szakkollégiumok világa

Az interjúalany mesél az aszódi gimnáziumban töltött iskoláséveiről, pályaválasztásáról, a rendszerváltoztatásról, illetve arról, hogy hogyan került kapcsolatba az MDF-fel, és hogyan lett Gödöllő polgármestere. 0:40--származása, családja, iskolái 2:18--hogyan gyakorolták a hitüket a korban 3:20--a rendszerváltoztatás időszaka, hogyan került a politikai életbe, hogyan került kapcsolatba az MDF-fel, miért ezt a pártot választotta 6:09--hogyan értékeli a Kádár-rendszert 7:30--iskolai évei, élményei 12:10--hogyan kerül orvosi pályára, milyen volt az egyetem 15:00--a gödöllői MDF megalakulása, politikával kapcsolatok véleménye, miért hagyja végül ott az MDF-et, mit várt a rendszerváltoztatástól 21:29--hogyan szervezték meg az MDF kampányát a rendszerváltoztatáskor, milyen volt az MDF-piac

Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az életkörülményekről a tanyán, valamint az oktatásról (0:07). Szól a mezőgazdaságról, a dohánytermesztésről, a munkafolyamatokról (3:20). Szól gyermekkorának megélhetési körülményeiről (7:04), majd arról, hogyan szerzett képesítést és hogyan látott el különböző nehéz fizikai munkákat (8:15), valamint szól katonai szolgálatáról (10:06). Ismerteti, miként szemelték ki a tanácselnöki posztra, és ez miért nem tetszett neki és feleségének (10:32). Szól a tanácselnök feladatairól és pozíciójáról (12:12). Beszél a tanácselnök szerepéről a TSZ alakításában, az emberek rábeszélésében (15:35), majd rátér a kulákokra, valamint az új és régi típusú mezőgazdaság közötti átmenetre (17:55). Megemlíti az 1956-os forradalom helyi hatásait (22:00), majd rátér arra, milyen tapasztalatokat szereztek a német és orosz megszállókról a II. világháborúban. Elmondja, hogy az oroszok kétszer is elvitték őket dolgozni (22:50). Rátér két bátyjának angol hadifogságára és annak elviselhető körülményeire (27:12). Végül a rendszerváltoztatást értékeli (31:50).