oktatás

Találatok: 31
Feltöltés dátuma
A-Z
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:43:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , Ipar, oktatás, GULAG/GUPVI
Kulcsszavak: Gulág - Málenkij robot , katonaság, oktatás, sport, légitámadás, II. világháború,
Az interjúalany mesél gyermekkoráról, majd az esztergályosként a Weiss Manféd gyárban és egyéb helyeken végzett munkájáról. Elmondja, hogy hogyan került ki a Szovjetunióba málenkij robotra és hogyan sikerült hazakerülnie onnan. Beszél arról is, hogy milyen módon vett részt a háború utáni magyar fegyvergyártás újraélesztésében, és milyen más üzemekben végzett még munkát. 0:35--szülők, gyermekkora a tanyán, milyen oktatásban részesült, mit dolgozik mellette; 8:21--hogyan érte el a háború a Weiss Manfréd gyárat, milyen emlékei vannak a bombázásokról; 9:42--hogyan kerül el Málenkij robotra, milyenek voltak itt a körülmények; 12:54--hogyan került végül haza; 14:31--hova helyezkedett el a háború után, milyen módon vett részt a fegyvergyártás újraindításában; 17:42--hogyan került át a hadiüzemből az építőiparba, sportlövői tevékenysége; 19:40--hogy lesz a tiszti iskolában testnevelő, milyen betegségei voltak; 23:8--hogyan sikerült hazakerülnie a fogságból; 24:7--hogyan tudott a tanulás mellett dolgozni a fegyvergyárban fiatalkorában; 26.25--testvérei sorsa, testvére katonai szolgálata a II. világháború alatt; 28:58--hogyan élték meg Miskolcon a forradalmat; 31:17--eredményei bicikliversenyzőként; 34:35--testvérei oktatása, nevelőapja; 37:43--hogyan ismerkedett meg a feleségével; 40:49--milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban, hova utaztak külföldre
Interjúalany: Veress István
Felvétel időpontja: 2011. június 19.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: oktatás, katonaság, rendszerváltoztatás, kultúra/művészetek
Kulcsszavak: katonaság, Néphadsereg, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , 1956, rendszerváltoztatás, SZDSZ, szamizdat, '50-es évek, Demszky Gábor, II. világháború, Orbán Viktor,
Az interjúalany bemutatja családját, családja 1950-es évekről őrzött emlékeit. Ezt követően beszél iskoláiról, a katonaságról és tanárrá válásának folyamatáról. Végül szól a rendszerváltoztatással kapcsolatos élményeiről is, és elmondja, hogy hogyan értékeli magát a rendszerváltoztatást. 0:27--születés, születésének körülményei, családja; 2:12--szülei emlékei a második világháborúról, hogyan viselkedtek a német, illetve az orosz katonák; 5:25--benyomásai az 1956-os eseményekről, hogyan zajlottak az események a falujukban; 7:57--iskolái, tanulmányai; 9:35--hogyan élték meg a szülei az 1950-es éveket; 11:24--hogyan szerzett később ismereteket az 1956-os forradalomról; 14:22--milyenek voltak az egyetemi évei; 20:5--katonaélményei; 25:54--mi történt a leszerelése után, házassága, első munkái; 32:41--élményei a rendszerváltoztatással kapcsolatban, a szamizdat irodalom, mi a véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Kovács Miklós
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:32:00
Tárgy: '50-es évek, 1956, Sport, oktatás, KISZ, Kádár-korszak, rendszerváltoztatás, kultúra/művészetek
Kulcsszavak: KISZ, oktatás, sport, 1956, Kultúra, '50-es évek, Kádár-korszak,
00:30 - család, gyerekkor, szülők foglalkozása; 05:55 - milyen emlékei vannak iskolás éveiről, melyeket Battonyán és Makón töltött (Battonya, Makó); 07:27 - főiskolás évei, a sport szerepe életében; 14:05 - milyen munkahelyei voltak eddig; 18:30 - milyen lehetőségei voltak a szórakozásra, üdülésre; 20:50 - milyenek voltak a korabeli építőtáborok; 21:30 - milyen elvárásokkal kellett megküzdenie az előző rendszerben betöltött vezető pozíciójában; 23:15 - hogyan működött a Múzeum baráti kör; 23:45 - milyen emlékei vannak az 1956-os forradalomról; 30:00 - hogyan hatott életére a rendszerváltoztatás;
Interjúalany: Oláh Sándor
Felvétel időpontja: 2011. május 22.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:43:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, oktatás, második világháború, kollektivizálás
Kulcsszavak: TSZ, katonaság, oktatás, tanács, hadifogság, II. világháború, partizán, I. világháború,
Az interjúalany rövid bemutatkozás után a gyermekkor és a család kapcsán apja első és 2. világháborús részvételéről, majd amerikai fogságáról szól. Ezután rátér különleges, biogenetikai kutatások tárgyát is képező családja és Ivád község bemutatására, majd visszakanyarodik a világháború témájához. A következő részben tanulmányairól és pedagógusi hivatásáról beszél. Ezt követően újra a nagycsalád témaköre kerül elő, s ezzel összefüggésben beszél a TSZ szervezés időszakáról is, majd tanári munkájának egyes különleges eseteit villantja fel (pl: szeminárium vezetése, esti iskola). 0:13--születés, család, szülei, apja háborús emlékei; 4:0--apja hadifogsága Németországban; 5:8--a családja története; 12:56--emlékei a II. világháborúról, hogyan nézték partizánnak; 17:28--hogyan alakult tovább a sorsa a II. világháború után, hogyan utasították el a tanítóképzőről és hogyan tudott mégis továbbtanulni; 19:42--milyen volt az infláció; 20:39--hogyan tudta végül elvégezni a tanárképzőt és hogyan lett logopédus; 23:20--milyenek a ma élő rokonaik, mennyire tartja velük a kapcsolatot; 25:23--hogyan hatott rájuk a mezőgazdaság átalakítása; 28:18--hogyan lépett be édesapja a TSZ-be, miért nem kellett tanárként a téeszesítés mellett agitálnia; 33:58--hogyan tartott politikai szemináriumot, kiket tanított, milyen emlékeket őriz a tanításról
Interjúalany: Ivády Viktor
Felvétel időpontja: 2011. május 19.
Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:25:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956, oktatás, katonaság
Kulcsszavak: katonaság, kulák, oktatás, 1956,
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan hatott a II. világháború, illetve kulák származása a tanulmányaira, továbbtanulására. Beszél katonaéveiről, melyek vége az 1956-os forradalom idejére esett. Elmondja, hogy végül hogyan tudott továbbtanulni, és hogyan lett tanár, majd tanácselnök. 0:21--születése, hogyan hatott a II. világháború az iskolás tanulmányaira; 4:16--miért nem vették fel kulák származása miatt az egyetemre; 5:27--hogyan hatottak az 1956-os események a katonaságból való leszerelésére, mi a véleménye 1956-ról; 11:52--hogyan tudott végül tovább tanulni; 11:52--hogyan tudott végül továbbtanulni és hogyan lesz belőle képesített tanuló; 18:10--hogyan lesz testnevelőtanár; 20:34--tanácselnöki tevékenysége
Interjúalany: Pócsik József
Felvétel időpontja: 2011. május 18.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:39:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , Sport, oktatás, KISZ, katonaság, Kádár-korszak, úttörőmozgalom, rendszerváltoztatás, kultúra/művészetek
Kulcsszavak: KISZ, katonaság, kisdobos, Néphadsereg, oktatás, sport, úttörőmozgalom, rendszerváltoztatás, Kultúra, párttagság, pályaválasztás,
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy milyen oktatásban részesült, hogyan tanult tovább és hogyan sikerült elhelyezkednie. Mesél a katonaéveiről, és a rendszerváltoztatás időszakáról is. 0:10--gyermekkor, szülei, hogyan találkozik a családjában két különböző identitás, milyen oktatásban részesült; 5:53--hogyan költöztek vidékre az 1970-es években, milyen hatással volt ez rá; 9:0--milyen szórakozási, sportolási lehetőségek voltak fiatalkorában vidéken; 13:45--továbbtanulása az autóforgalmi szakközépiskolában; 18:33--emlékei a kisdobos és az úttörőmozgalomról, miért nem lépett be a KISZ-be; 21:35--hogyan viszonyult a társadalom ahhoz, hogy tovább tanult; 23:28--mi történt a szakközépiskolás évek után, hogyan tudott a saját lábára állni és elhelyezkedni Budapesten; 28:15--katonaévei; 33:21--hogyan hatott a karrierjére az, hogy nem lépett be a pártba, és miért nem lett párttag, milyen problémája volt az akkori rendszerrel; 37:9--emlékei a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Jakab József
Felvétel időpontja: 2011. április 12.
Készítette: Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:28:00
Tárgy: egyházak, oktatás, második világháború, Iskolák államosítása
Kulcsszavak: beszolgáltatás, egyház, oktatás, iskolák államosítása, óvóhely, II. világháború,
Az interjúalany beszél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a háborút követő újjáépítésről, és arról, hogy ez utóbbi milyen hatással volt a családja életére. Bemutatja Szécsény különböző iskoláinak történetét, és mesél az egyházi iskolák államosításáról, illetve a szécsényi ferencesek elhurcolásáról. 0:3--születés, család, gyermekkor, szülők, az 1945 utáni változások hatása a család kertészetének életére; 4:16--emlékei a II. világháborúról, az orosz támadásról; 7:3--milyen meghatározó élmények és hatások érték a gyermekkorában, a vallás szerepe a neveltetésében, hol tanult tovább, hogyan érintette az iskolák államosítása; 15:21--a szécsényi irgalmasrendi apácák leányiskolájának működése, államosítása; 17:58--a szécsényi polgári fiú- és leányiskola milyen hatással volt az itt élők életére; 21:3--a szécsényi gazdaképző iskola; 23:20--a szécsényi ferencesek elhurcolása; 25:50--a gazdaképző iskola szerepe; 26:45--az interjúalany tanári ars poeticája
Interjúalany: Szenográdi Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. április 05.
Készítette: LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:31:00
Tárgy: oktatás, Elnyomás, kollektivizálás
Kulcsszavak: DISZ, TSZ, egyház, oktatás, 1956, pufajkások, '50-es évek, 60-as évek,
Az interjúalany beszél arról, hogy származása és "reakcióssága" miatt milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a középiskolában, majd azt követően az egyetemi felvételi során. Mesél iskolaigazgatói tevékenységéről, illetve megyei tanácsi tagságáról is, mely pozícióiban szintén gyakran került összetűzésbe a hatalommal. 0:37--gyermekkor, iskolák, miért rúgják ki az iskolából a reakciósság vádjával, és miért nem veszik fel először az egyetemre 4:30--hogyan került a vasúthoz dolgozni, és hogyan jut be végül mégis a főiskolára 7:40--hogyan lesz iskolaigazgató és milyen vádakkal, illetve nehézségekkel kellett szembenéznie a pozíciójában 15:36--hogyan lett megyei tanács tag és hogyan mondatják le utóbb 17:50--munkája a vasútnál ("krampácsolás", "vagonírozás") 19:45--hogyan tudott csalással felvételizni egy piarista gimnáziumból az egyetemre, milyen nehézségei voltak az egyetemen a származása miatt 23:16--emlékei az 1956-os forradalomról 26:49--téeszesítés, a tanárok részvétele a TSZ szervezésében, a lakosság ellenállása 29:33--hogyan tartják meg titokban az egyházi esküvőjüket
Interjúalany: Furó István
Felvétel időpontja: 2011. március 20.
Készítette: Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Nagykanizsa
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:44:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , 1956, oktatás
Kulcsszavak: egyház, oktatás, államosítás, 1956, megtorlás, II. világháború, kettős megszállás,
Az interjúalany beszél magáról (0:27), a gyerekként átélt második világháborús élményeiről (4:57), iskolás emlékeiről, a katolikus és református diákok közötti ellentétekről, az iskolák államosításáról (12:29), a továbbtanulás lehetőségeiről (20:16), a tanítóképzőben eltöltött évekről (26:02), a főiskolához kapcsolódó élményeiről (30:15). Kitér a helyi az egri 1956-os eseményekre (35:27), és az azt követő megtorlásokra (36:37), végül visszatér a főiskolás időszakára (39:07).
Interjúalany: Kuknyó János
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
Készítette: Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium, Nyíregyháza
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:47:00
Tárgy: Mindennapi élet , oktatás, kultúra/művészetek
Kulcsszavak: KISZ, kereskedelem, oktatás, szakszervezet, úttörőmozgalom, Református Egyház,
Az interjúalany beszél családjáról (0:29), összefoglalóan az életéről (3:04), az úttörőtáborokról, iskolai túrázásokról (7:10), kereskedelmi szakmai gyakorlatáról (9:00), szakmai pályafutásáról, funkcióiról, elismeréseiről (11:13), a szakszervezetről (15:23), az iskolai könyvtár felvirágoztatásáról ,a KISZ-ről és az iskolai klubéletről (17:26), a Kálvineumról, amely kezdetben az elhunyt református papok gyermekeinek elhelyezéséről gondoskodott (20:59), és hosszan mesél Veress Ferencről, az iskola névadójáról (28:00).
Interjúalany: Bagossi Gáborné
Felvétel időpontja: 2011. február 28.
Készítette: Veress Ferenc Szakképző Iskola, Hajdúböszörmény
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:46:15
Tárgy: 1956, oktatás, Ifjúsági mozgalmak
Kulcsszavak: úttörőmozgalom, határsáv,
Az interjúalany elmeséli, hogy milyenek voltak Lentiben a mindennapok az 1950-es években, miként működött a határsáv és hogy hogyan hatottak családjára, illetve lakóhelyére az 1956-os események. Mesél az oktatás területén befutott karrierjéről, illetve a korabeli ifjúsági mozgalmakról is. 0:22--születése, családja, gyermekkora; 2:41--az 1956-os forradalom hatása a családjára, tanulmányaira, milyen volt Lenti az 1950-es években; 4:53--középiskolai tanulmányai, a lentii gimnázium megalakulása; 7:29--felsőfokú tanulmányai, hogyan jutott az első állásához, hogyan került a lentii gimnáziumba, majd a könyvtárba, egyéb munkahelyei; 10:26--a korabeli ifjúsági mozgalmak, a KISZ működése, munkája a járási KISZ-bizottságban; 15:12--az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékei; 20:46--a határsáv működése; 24:34--milyen lehetőségeik voltak a külföldi utazásra, élményei NDK-beli utazásáról; 27:54--munkája a Lámfalussy Sándor Szakközép- és Szakmunkásképzõ Iskolában, hogyan vált önállóvá az iskola, iskolaigazgatói tevékenysége; 36:45--hogyan változott az iskola az 1980-as években; 39:3--hogyan hatott a politika a munkájára; 41:0--véleménye a rendszerről
Interjúalany: Hantos György
Felvétel időpontja: 2011. február 21.
Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, oktatás, második világháború, kultúra/művészetek
Kulcsszavak: TSZ, egyház, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, rendszerváltoztatás, iskolák államosítása, légitámadás, pályaválasztás,
Az interjúalany mesél iskolás éveiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztásáról és tanárként végzett munkájáról. Beszél a helyi hagyományőrzésben végzett tevékenységéről, a helyi népszokásokról, tradíciókról. 0:42--születés, család, származás, iskolák, a korabeli oktatás 8:54--mit csinál az iskola után (munka és játék a családi gazdaságban) 13:00--milyenek voltak a korabeli vidéki Magyarország öltözködési szokásai 14:28--középiskolás és kollégiumi évek 18:17--a Nyersgesújfalu elleni légitámadások, a front átvonulásának helyi hatása, a bevonuló orosz katonák viselkedése 26:13--közép- és felsőfokú tanulmányai a háborút követően, az egyház és az állam viszonya (szerzetesrendek feloszlatása, iskolák államosítása), hogyan került a pedagógiai főiskolára Szegedre 30:00--hogyan kerül vissza szülőhelyére tanárként 30:29--emlékei 1956-tal kapcsolatban, hogyan lesz az ezt követő megtorlásoknak köszönhetően iskolaigazgató 31:23--hogyan váltják le az iskolaigazgatói posztról a téeszesítés miatt, milyen egyéb kultúrális tevékenységet végez a településen 34:31--a rendszerváltoztatással kapcsolatos emlékei 35:55--az erdőkürti hagyományok, szokások, a helyi pávakör megalakulása, tevékenysége 40:46--a szlovák nyelv, kisebbség helyzete Erdőkürtön, a két felekezet (evangélikus, katolikus) viszonya Erdőkürtön
Interjúalany: Budai József
Felvétel időpontja: 2011. február 11.
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:42:39
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , 1956, oktatás, politikai rendőrség, kollektivizálás
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, deportálás, egyház, katonaság, kulák, nyilasok, Wehrmacht , 1956, II. világháború, Joszip Broz Tito,
Az interjúalany mesél nagyszülei Horthy-korszakkal kapcsolatos élményeiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a Rákosi-korszakról és a téeszesítésről. Beszél a korabeli oktatási viszonyokról, katonaélményeiről és arról, hogy hogyan szórakoztak a korabeli emberek. 0:10--születés, család; 0:50--emlékei a II. világháborúról, milyen hatással volt a környezetére; 4:40--a nagyszülei emlékei a Horthy-korszakról, a zsidó kereskedők működéséről, a terménykereskedőkről, a zöldhitelről; 8:10--a Rákosi-korszak, hogyan bántak a pufajkások a vidékiekkel, hogyan éltek akkoriban a vidékiek; 14:30--oktatás, hogyan verték őket a tanárok, milyen volt az iskola; 21:11--milyen volt a tánciskola ahová járt, hogy szórakoztak akkoriban a fiatalok; 23:00--katonaélményei; 28:35--hogyan emlékszik vissza a forradalom kitörésére, amelyet katonaként élt meg; 32:55--leszerelése, emlékei a téeszesítésről, a tészeben zajló munkáról; 37:38--hogyan jutott ki külföldre, Moszkvába
Interjúalany: Balogh József
Felvétel időpontja: 2011. február 04.
Készítette: Varga Katalin Gimnázium (Varga Katalin Secondary School), Szolnok
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:33:00
Tárgy: 1956, oktatás, kultúra/művészetek
Kulcsszavak: oktatás, 1956, Kultúra,
00:00 - család, iskolák (elemi, polgári, gimnázium, egyetem); 04:00 - Katonai szolgálata; 04:30 - Könyvtárigazgatóként Makón; 05:45 - milyen változások következtek be Makó életében; 08:00 - milyen emlékei vannak az 1956-os makói eseményekről; 16:20 - hogyan költöztették el a könyvtárat; 18:00 - hogyan dolgozott zenészként; 20:00 - hogyan került Mórahalomra tanárként; 21:00 - tanári munkája Szentesen; 22:30 - Doktori disszertációjának története; 23:40 - hogyan lesz főiskolai tanár Egerben; 28:00 - kutatásai a kubikusok történetével kapcsolatban; 31:30 - hogyan lesz főiskolai tanár Szolnokon;
Interjúalany: Dr. Balázs György
Felvétel időpontja: 2011. január 19.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:47:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , oktatás, Cserkészet
Kulcsszavak: cserkészet, oktatás, leventemozgalom, munkaszolgálat, légitámadás, II. világháború,
Az interjúalany mesél pályaválasztásáról, a Rákosi-korszak orvosi képzéséről, a cserkészmozgalomról és a II. világháborúról. 00:22--születés, felmenői származása, foglalkozása, iskolái 6:28--kapcsolata a matematikával, hogyan jutott végül matematika helyett az orvosi karra 9:45--az egyetemi évek, az orvosi képzés rendszere, hogyan lett fül-orr-gégész 20:40--a cserkészmozgalom, ennek működése, ezzel kapcsolatos élményei 28:00--a háború hatása a cserkészmozgalomra 30:05--a II. világháború hatása, munkaszolgálat,légitámadás
Interjúalany: Dr Deseő Emil
Felvétel időpontja: 2011. január 14.
Készítette: Veress Ferenc Szakképző Iskola, Hajdúböszörmény
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:40:00
Tárgy: kettős megszállás, Ipar, oktatás
Kulcsszavak: bányászat, oktatás, sport, óvóhely, '40-es évek,
Egy bányamérnök mesél az iskolai évekről, a korabeli bányászképzésről, és a sportolási lehetőségekről. Családi háttér – 0:20 bányászfamília tagja, külföldi munka, lakókörnyezet Gyermekkori munka - 12:00 Háborús évek - 15:10 óvóhelyen tartózkodás ideje, Az orosz katonák betörnek a lakásukba Iskolai évek a háborús években - 22:15 – Bányaipari iskolák működése 26:25 – iskolaválasztás – bányamérnöki technikum 31:00 korabeli árak, első fizetés 35:00 sportolási szokások 37:20 bányamérnöki képzés előbb Sopronban és Miskolcon
Interjúalany: Pusztafalvi Gábor
Felvétel időpontja: 2011. január 14.
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:35:00
Tárgy: oktatás
Kulcsszavak: oktatás, államosítás, '50-es évek, tanyavilág, 60-as évek,
Az interjúalany beszél a családi hátteréről, tanulmányairól, az egyházi iskola államosításáról, melyben tanult, és az átalakult oktatási rendszerről (0:40). Beszámol pedagógusi pályája kezdetéről, majd a diákotthon megszületéséről, az iskolakörzetesítésről, és az ezzel szemben kibontakozó szülői ellenállásról (5:31). Kitér a tanyasi világ jellegzetességeire (12:55), majd a diákotthon mindennapjairól számol be (15:54), végül beszél a diákotthonok és a kollégiumok közötti különbségekről, valamint a tanyasi gyerekek városiakkal és falusiakkal szemben fennálló hátrányos helyzetéről (28:18).
Interjúalany: Borsodi Antalné
Felvétel időpontja: 2010. december 28.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:25:5
Tárgy: Mindennapi élet , oktatás, Mezőgazdaság, Egészségügy
Kulcsszavak: katonaság, sport, egészségügy, Rákosi-korszak, Kádár-korszak, II. világháború,
Az interjúalany beszél iskoláséveiről, a tanulás mellett végzett különböző munkáiról, és a korabeli iskolákban tapasztalható körülményekről. Mesél arról, hogy hogyan tudta elvégezni az egyetemet, milyen munkákat talált utána, és milyen volt a megélhetés a Kádár-korszakban. 0:5--születés, család, milyen munkákat kellett végeznie gyerekként az iskola, később pedig az egyetem mellett; 2:45--mit dolgozik az egyetem befejezése után, házassága; 4:48--emlékei a II. világháborúról, milyenek voltak a körülmények a háború befejezése után, milyen volt a Rákosi-korszak; 7:12--milyen sportokat gyakorol, milyenek voltak a körülmények az iskolában, milyen volt a korabeli egészségügyi ellátás; 16:50--milyen volta a megélhetés a Kádár-korszakban; 21:0--milyen játékaik voltak gyermekkorában
Interjúalany: Papp Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. december 05.
Készítette: Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Szeged
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:40:00
Tárgy: oktatás, Kádár-korszak, kárpótlás, rendszerváltoztatás
Kulcsszavak: KISZ, TSZ, államapparátus , katonaság, kisdobos, oktatás, úttörőmozgalom, rendszerváltoztatás, kárpótlás, Kádár-korszak, polgármester, káder, szovjet megszállás, tanácselnök, '80-as évek, '70-es évek,
Az interjúalany beszél családjáról, iskolai tanulmányairól, az úttörőmozgalomról (0:02), a KISZ-ről (5:32), a továbbtanulási lehetőségek beszűküléséről a Kádár-korszakban (8:20), a nagy árvízről a Maroson ('70-es évek eleje), és a szovjet katonák segítőkészségéről (12:51), sorkatonai szolgálat élményeiről (15:38). Elmondja, hogyan ábrándult ki a szocializmusból (20:25), milyen munkája volt tanácselnöksége előtt (24:25), és hogyan lett tanácselnök, majd polgármester (25:42). Részletezi a rendszerváltoztatás hatásait, következményeit, hibáit (26:57), kitér a Kádár-korszak pozitívumaira és hiányosságaira (29:53), majd a deszki TSZ felszámolásának következményeit elemzi (32:19), végül pedig a kárpótlási törvény kidolgozatlanságát, annak hátrányait ecseteli (34:53).
Interjúalany: Czifra László
Felvétel időpontja: 2010. december 03.
Készítette: Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Szeged
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: oktatás, Kádár-korszak
Kulcsszavak: egyház, oktatás, 1956, rendszerváltoztatás, románok, megtorlás, Kádár-korszak, Erdély, cigányság,
Az interjúalany röviden beszámol tanulmányairól, majd áttér az intézethez kerülésének körülményeire, a kezdeti nehézségekre, az intézeti oktatás jellegére, és annak változásaira (0:33), pedagógiai módszereire (6:55). Elmeséli, hogyan mentett meg egy intézeti növendéket a börtöntől, aki kompromittálódott az 1956-os eseményekben (8:47). Elmondja, hogyan bújtattak a diákok egy lánynevelő intézetből szökött lányt 11 napon át (11:02), majd röviden kitér a Gyógypedagógiai Főiskolán szerzett tapasztalataira, és apja nevelési alapelveire (18:25). Beszél arról, hogy Erdélyben töltött gyerekkorában román iskolába járt, ezzel kapcsolatban kifejti a beás cigányokkal kapcsolatos elméletét (21:04). Elmondja, mivel foglalkoztak szabadidejükben a gyerekek, valamint, hogy mi történt velük az intézetből kikerülve (25:25). Kitér a fegyelmezési és jutalmazási módszerekre (29:46), arra, milyen kapcsolatot ápolt az intézetben végzett diákokkal, és felsorolja, milyen szakmákat tanítottak (35:07). Végül megemlíti, hogy már a rendszerváltoztatás előtt is voltak már jobboldali növendékeink, a rendszerváltoztatás után pedig bevezették a vallási oktatást az intézetben, és sokan önként elkezdtek templomba járni (36:33).
Interjúalany: Kaáli Nagy Kálmán
Felvétel időpontja: 2010. december 03.
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:47:00
Tárgy: 1956, oktatás, második világháború
Kulcsszavak: gettó, Wehrmacht , 1956, pufajkások, leventemozgalom, MEFESZ, II. világháború, ellenállás,
Az interjúalany beszél II. világháborús emlékeiről, az 1956-os események előzményeiről, és a forradalom debreceni történéseiről, illetve arról, hogy a forradalomban való részvétel milyen nehézségeket okozott neki és társainak a későbbiekben. Végül mesél a Kádár-korszakban iskolaigazgatóként végzett tevékenységéről is. 0:14--születés, gyermekkor, általános iskola 3:08--II. világháborús emlékek, Levente-mozgalom, zsidóüldözés, karcagi gettó, 5:50--éhezés, 7:4--német megszállás, orosz megszállás 11:35--gimnáziumi évek, orosz tanulás, politizálás az iskolában a Rákosi-rendszerben (propaganda és ellenállás) 16:09--pályaválasztása, ellenállás az egyetemen az 1950-es években, a szegedi MEFESZ mozgalom debreceni hatása, a rendszer rendszeren belüli megreformálásának szándéka 21:00--1956 október 23. és az azt követő napok eseményei Debrecenben, gyűlések, nyilatkozatok 27:10--november 4. eseményei Debrecenben, hogyan teszik le a fegyvert, és hogyan ússza meg a komolyabb számonkérést-milyen problémái adódnak később a forradalomban való részvétele miatt; milyen atrocitások értek másokat, 35:30--pufajkások, karhatalmisták tevékenysége 36:32--iskolaigazgatói tevékenysége, összeütközései a rendszerrel
Interjúalany: Veres János
Felvétel időpontja: 2010. december 02.
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:26:19
Tárgy: oktatás
Kulcsszavak: oktatás, '70-es évek,
Az interjúalany elmeséli, hogy magyar, illetve orosz szakos tanárai hogyan befolyásolták a pályaválasztását (00:05). Szól a főiskolára való jelentkezésének a körülményeiről, illetve az orosz nyelv tanulásának korabeli előnyeiről (01:22). Elmeséli, hogy milyen módszerekkel tanították annak idején az orosz nyelvet, illetve, hogy hogyan lehetett a Szovjetunióban nyelvet tanulni (02:30). Mesél a Szovjetunióba tett tanulmányútjának körülményeiről, a kiutazásról és a kollégiumról (03:58). Saját élményei alapján bemutatja a korabeli Szovjetunió szociális, illetve kulturális viszonyait (07:01). Elmeséli, hogy hogyan tanították nekik az orosz nyelvet (10:14). Összehasonlítja a korabeli Magyarország, illetve Szovjetunió életkörülményeit (11:06). Beszél a korabeli szovjet ünnepekről, sportolókról (24:00).
Interjúalany: Janáky Marianna
Felvétel időpontja: 2010. november 30.
Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:34:00
Tárgy: oktatás, szovjet megszállás
Kulcsszavak: TSZ, egyház, kisdobos, kulák, oktatás, úttörőmozgalom, rendszerváltoztatás, osztályharc, '50-es évek, Csendőrség, Sztálin-gyertya, megszállás, ünnepek, pályaválasztás, II. világháború,
Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről (0:11), életviszonyaikról, a kuláküldözésről és az oktatás helyzetéről az ötvenes években (3:26), a téeszesítésről (17:38), a Kádár-rendszer hétköznapjairól, valamint a rendszerváltoztatás hatásairól (28:58).
Interjúalany: Almási Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. november 30.
Készítette: Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Nagykálló
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:40:06
Tárgy: egyházak, oktatás
Kulcsszavak: egyház, oktatás, Kádár-korszak, II. világháború,
A pünkösdi lelkészként is működő pedagógus beszél megtéréséről, illetve hosszú évekig a munkája mellett, utóbb pedig nyugdíjasként végzett utazó szolgálatairól, melyek során bejárta többek közt az Alföld és Erdély különböző területeit is. Elbeszélése nyomán képet kapunk a korabeli oktatáspolitika direktíváinak helyi megvalósulásairól, a kisvárosi tantestületek hangulatáról is. 0:18--megtérése a II. világháborút követően; 3:59--tapasztalatai a román pünkösdi, baptista és egyéb gyülekezetekkel kapcsolatban; 7:49--véleménye az ökomenizmusról; 8:55--mi az ember legfőbb dolga itt a földön, mi a legfontosabb dolog a gyermeknevelésben; 10:46--milyen zaklatások érték őket a kommunizmus alatt a hitük miatt; 12:6--születése; 14:32--a II. világháború utáni életkörülmények; 18:39--milyen csodák estek a szolgálata alatt, hogy vonódott be az egyházi szolgálatba; 24:35--az Isten Hollywoodba jött című könyv lefordításának története, 27:12--milyen befolyással van hite a tanári pályájára; 29:46--hogyan került a tanári pályára, első tanári állásai; 34:39--milyenek voltak a körülmények a tanyasi iskolákban; 36:25--miért megy korán nyugdíjba, hogyan teltek a hétköznapjai, amíg tanított
Interjúalany: Pánczél János
Felvétel időpontja: 2010. november 06.
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:42:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , 1956, oktatás, KISZ, második világháború, Kádár-korszak, első világháború, Iskolák államosítása
Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, KISZ, TSZ, beszolgáltatás, kulák, oktatás, úttörőmozgalom, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , Münnich Ferenc, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, 1956, MDF, pufajkások, Rákosi-korszak, hadifogság, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, I. világháború,
Az interjúalany, aki Detken született, és jelenleg is a település polgármestere, mesél saját maga és a környezete élményeiről, illetve a falu életéről a II. világháborútól egészen a rendszerváltozásig. 0:15--születés, család, szülők; 2:13--nagyapja I. világháborúval kapcsolatos és apja II. világháborúval kapcsolatos emlékei; 4:7--hogyan éltek az I. világháború után, nagyszülei mukája; 5:34--hogyan bántalmazta az állambiztonság az egyik nagyapját; 6:3--emlékei a II. világháborúról, a külföldi csapatok bevonulásáról, a háború alatti mindennapi életről, a katonák viselkedéséről, felszerelésükről; 17:5--iskolái, milyen munkákat kellett végeznie az iskola mellett; 21:18--emlékei az úttörőmozgalomról; 22:7--a helyi téesz működése; 23:14--emékei a Rákosi-korszakkal kapcsolatban; 25:30--milyen változások következtek be Nagy Imre alatt; 26:6--az 1956-os események előzményei, a helyi forradalmi események; 29:43--emlékei a megtorlásokról, a Kádár-korszakról; 32:14--munkája a Kádár-korszakban, milyen atrocitások érték a hatalom részéről; 35:38--milyen atrocitások érték az apját a karhatalom részéről; 36:17--az első fogyasztási javaik, a villamosítás; 37:49--KISZ-tagsága; 38.52--emlékei az 1970-es, illeteve az 1980-as évekből, a külföldi utazás lehetőségei; 38:40--hogyan került a falu élére, hogyan zajlott a rendszerváltoztatás, polgármesteri tevékenysége
Interjúalany: Pelle Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 02.
Készítette: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , oktatás
Kulcsszavak: KISZ, TSZ, katonaság, kisdobos, oktatás, úttörőmozgalom, II. világháború,
Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:25), apja katonai életéről (1:10), általános iskolás emlékeiről (4:42), édesapja munkájáról (12:32), a TSZ-ben dolgozó édesanyjáról (13:21), a gimnáziummal kapcsolatos emlékeiről (15:30), az ottani kulturális életről (21:06), a KISZ-ről (23:16), majd visszatér a gimnáziumra (26:44). Mesél arról, hogyan ismerkedett meg az akkoriban a határőrségnél szolgálatot teljesítő férjével (30:06), végül kitér az érettségi utáni évekre, munkájára óvónőként (36:10).
Interjúalany: Baranyi Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. október 23.
Készítette: Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium, Nyíregyháza
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:45:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , egyházak, 1956, oktatás, második világháború, kultúra/művészetek
Kulcsszavak: egyház, oktatás, párttitkár, sport, Wehrmacht , 1956, hétköznapi kommunizmus, Rákosi-korszak, megszállás, légitámadás, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás,
A harmincas évek elején született interjúalany mesél Aszódon töltött iskolai éveiről, a vidéki élet nehézségeiről, a II. világháború helyi hatásairól,a Kádár-korszakban a helyi baptistákat ért megpróbáltatásokról. 00:54--család, születés 04:24--iskola, oktatás helyzete vidéken 07:10--napszámos munka 08:50--az Aszódi Gimnáziumban töltött évek 19:46--a Budapesti Közlekedési Vállalatnál végzett fizikai munka 21:45--II. világháború, bombázások, német és orosz megszállás 29:25--földosztás 30:20--Rákosi rendszer megtorló intézkedései, baptisták elleni megtorlások 34:08--az 1956-os forradalom eseményei 38:00--elhelyezkedés nehézségei 41:05--élet a Kádár-rendszer alatt
Interjúalany: Kovács Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 30.
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:40:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , oktatás, úttörőmozgalom, rendszerváltoztatás, kollektivizálás, kultúra/művészetek
Kulcsszavak: KISZ, TSZ, divat, egyház, sport, üdülés, úttörőmozgalom, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Nagy Imre, 1956, rendszerváltoztatás, párttagság, Kádár-korszak, háztáji,
Az interjúalany mesélt a Kádár-korszak végének életéről, kultúrájáról, mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy mennyiben tartja helytelennek a rendszerváltoztatást, a Kádár-korszak és 1956 mai megítélését. 0:18--hogyan emlékszik a Kádár-korszakra, hova jártak üdülni; 2:7--hogyan működött a TSZ; 3:0--milyen szórakozási lehetőségek voltak falun, milyen zenéket hallgatott; 4:49--hogyan jutottak ki külföldre; 5:27--hogyan gyakorolták a vallásukat; 6:45--milyen emlékei vannak a rendszer alatt megült ünnepekről; 7:55--milyen volt a viszonya a sporthoz; 8:43--hogyan öltözködtek; 9:35--milyen rádió- és tévéműsorokat nézett; 10:42--milyen újságokat olvasott a rendszerváltoztatás előtt és után; 11:10--mit vártak a rendszerváltoztatástól; 12:58--milyen volt a falujában az olvasókör; 12:30--milyen változásokat hozott a rendszerváltoztatás a lakóhelyén milyen hiányérzete van a rendszerváltoztatással kapcsolatban, mit lehetett a munkahelyén érezni a rendszerváltoztatásból; 16:5--miért nem vett részt a különböző ellenzéki mozgalmakban, milyen emlékei vannak az úttörőmozgalomról; 21:0--a családja viszonya a rendszerhez; 22:10--hol sportolt; 22:57--milyen úttörő programokban vett részt; 23:39--mi a véleménye az 1956-os eseményekről; 26:1--a helyi TSZ-ek működése; 27:27--mit érzékelt a szovjet megszállásból; 28:27--mi a véleménye Nagy Imre és társai újratemetéséről; 29:37--viszonya a valláshoz; 31:9--mit köszönhet a Kádár-rendszernek; 31:41--az iskolai köpenyt hogyan hordják, milyen volt a tanár-diák kapcsolat, milyen megbecsülése volt a tanároknak a Kádár-rendszerben; 36:7--milyen könyveket olvasott; 36:51--milyen volt tanítani a Kádár-rendszerben
Interjúalany: Székely Miklósné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23.
Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:29:00
Tárgy: egyházak, oktatás, kultúra/művészetek
Kulcsszavak: egyház, oktatás, bunker, légitámadás, óvóhely, zsidóság, Evangélikus Egyház, II. világháború, Horthy Miklós, Római Katolikus Egyház,
Az interjúalany beszél családjáról, szüleiről (0:45), majd rátér arra, miként iratkozott be a polgári iskolába, milyen volt ott a tanítás rendje, mit tanultak, mennyi tandíjat kellett fizetni (2:44). Szóól a szigorról, az erős követelményekről, a szellemiségről, tanárairól (6:30). Szól a diákcsynekről (11:20), és arról, hogy minden vallást szabadon gyakoroltak, a zsidót is (13:20). Szól a korabeli öltözködési szokásokról (15:20), majd arról, hogy mennyiben tartották a kapcsolatot az évek során az osztálytársak (19:30). Szól arról, hogy miként került később az angolkisasszonyokhoz (22:50), majd a háborús emlékeit, a légiriadókat eleveníti fel (25:25), végül összefoglalja, hogy milyen volt az Aszódi Polgári Leányiskolába járni (28:20).
Interjúalany: Penák Béláné (Bakó Irén)
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23.
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód
Gyűjteményhez ad

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, oktatás, szovjet megszállás
Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, rendszerváltoztatás, II. világháború,
Az interjúalany beszél a II. világháború helyi hatásairól, a háború alatti és utáni életről, az éhezésről. Elmeséli, hogy miért nem sikerült továbbtanulnia, jóllehet tehetségesen énekelt. Mesél az 1956-os események helyi hatásairól, és arról, hogy miért nem sikerült disszidálnia. Beszél a rendszerváltoztatás körüli időszakról, és ennek személyes életére gyakorolt hatásáról. 0:23--család, szülők, születés, lakhelyek 1:59-- II. világháború, megszállás, a szovjet katonák viselkedése, éhezés a városban és vidéken 9:00--miért nem tud továbbtanulni, milyen munkákat talál 14 évesen 13:00--hogyan tanul végül tovább a zeneiskolában, és hogyan törik ketté a karrierje 20:55--a forradalom helyi hatásai, hogyan szeretne disszidálni, és miért nem jön ez össze 25:36--családja, gyerekei, házasságai 31:33--a rendszerváltoztatás és következményei 34:19--kárpótlás, nyugdíjasok helyzete, kulákok, életmód a Kádár-rendszerben
Interjúalany: Gojcán Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma